Budapest
A belső kerületek felől Budafokra látogató első élménye a 159 méter magas Udvarhegy tetején álló, s már messziről látható Törley mauzóleum. Az 1882-ben Promontoron pezsgőgyárat alapító Törley József síremléke meghatározó látványosság, mely már messziről vonzza az emberek tekintetét.
1907-ben a belgiumi Ostendében perforált vakbélgyulladás következtében váratlanul elhunyt Magyarország legismertebb pezsgőgyárosa, Törley József. Sírkápolnája egyik legnagyszerűbb szecessziós emléke Budafoknak. Özvegye, Sacelláry Irén, még 1907 őszén megbízást adott a Törley család házi építészének Ray Rezső Vilmosnak a síremlék megtervezésére. A sírkápolna helyszínéül a Törley pezsgőgyár területének legmagasabb pontját választották ki, amely uralja az egész környéket. Az engedélyezést követően a kiviteli munkák 1908-ban kezdődtek, és 1909-re be is fejeződtek. Az igényesen megtervezett épülethez nemcsak az építőanyagot hozták Olaszországból, de a kivitelezést is olasz építő- és kőfaragó mesterek végezték. Sacelláry Irén nem csak a tervezésnél volt igényes, de a kiviteli munkák során a már említett olasz mestereken kívül kora jelentős hazai személyiségeit is megnyerte. Így a kápolnabejárat két oldalán, valamint az altemplom lejáratánál látható szobrászati díszeket Damkó József készítette, míg a szentély színes üvegboltozata, valamint a kupoladobon körbefutó színes üvegablakok Róth Miksa alkotásai. Hogy teljes elkészültét követően, milyen is lehetett, arról 1911-ben a Magyar Építőművészet c. folyóiratból szerezhetünk tudomást.
A kupolával fedett kápolna keleti oldalán egy hatalmas félkörív alatt található a kápolna bejárata, ahonnan a Dunát, és átellenben Csepelt lehet látni. A bejáratot 11 gránitlépcsőn keresztül lehet megközelíteni. A kápolna előterében kétoldalt ülőfülkék sorakoznak, melyek egyben az altemplom szellőzését is biztosították. Középen nyílik a félköríves, bronzbetétes kapu. Napjainkban már csak ennek keretelése látható, mert a díszes bronzbetétes kapukat az 1990-es évek elején megrongálták, majd ellopták. A kápolna csegelyes kupolával fedett, melynek végében három lépcsőfokkal megemelt oltár volt. Ennek napjainkban már csak romos maradványa látható. Az oldalfalakat részben elpusztult freskók díszítik. A jobb oldalon Krisztus sírba tétele, míg a bal oldalon a feltámadt Üdvözítő alakja még ma is látható. Bár igen hiányosan, a kupoladob lefutó csegelyeinél kerubok alakja ismerhető fel. A kápolnabejárat félköríve felett mozaik berakásos díszítés volt látható, mely csaknem teljes egészében elpusztult. A félkörív két oldalán a Damkó reliefekben gyönyörködhetünk, melyeket Szabó Péter szobrász restaurátor és csapata az 1980-es évek elején restaurált. A reliefek az életvándort szimbolizálják, ki megtér urához. A domborművek alján ma már nehezen olvasható szöveg található. A bal oldalon: LÉGY ÁLDOTT AZ ÉLET ÚTJÁN, míg a jobb oldalon az alábbi szöveg olvasható: ELJÖTTEM ATYÁM, HOGY ELVEGYEM A TE IRGALMASSÁGODAT. Az épület oldalhomlokzatát kívülről a kupoladob alján ún. meander díszítés övezi. Magának a kápolnának a megvilágítása a kupoladobon körbefutó ablakokon keresztül történik. A mauzóleumot nyaktag köti össze a toronnyal, mely torony alja még négyszögletes, ám felső vége már kör alakú, melyet egy kis kupola zár le, tetején kereszttel. A torony aljában, a Sarló utca felől nyílik a lejárat az altemplomba. Ennek két oldalán Damkó József keleties elemekkel díszített domborműves nőalakjai láthatók. A lejárat felett a Törley és Sacelláry család címerei kerültek elhelyezésre. A címerek felett pedig a felirat olvasható:
CSANTAVÉRI
TÖRLEY JÓZSEF
CSALÁDI SÍRBOLTJA
A kriptába kőkorláttal szegélyezett lépcsőkön lehet lejutni. Az altemplom fő helyén Törley József és Sacelláry Irén carrarai fehérmárvány szarkofágja található.
A bal oldali Sacelláry Iréné, míg a jobb oldali Törley Józsefé, mint azt az oldalukon lévő felirat valamint a homlokfalukon látható két címer is tanúsítja. Az altemplom végében a kápolnabejárat alatti világító ablakoknál egy kis márvány oltár állott, mely előtt a másfél éves korában elhunyt kislányuk, Törley Mariska hamvai kerültek elhelyezésre. Az altemplom teréből két oldalt néhány lépcsővel mélyebben egy-egy rekeszes sírkamra nyílik. Ezeket utólag, az eredeti végrendelet figyelembe vétele nélkül, 1934-ben létesítették az oldalági örökösök.
A sírkápolna feltehetőleg 1911 nyarára készült el teljesen, mivel azt a Budafokra – egyébként bérmálásra – érkező Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök július 2-án délután 4 órakor szentelte fel ünnepélyesen, és egy kislányt is megbérmált a kápolnában.
A II. világháborút követően kezdődött meg az épületegyüttes kálváriája. Előbb a hozzá tartozó kertész- és gondnoki lakást államosították, majd a területét csonkították meg. Az 1950-es évek elején a honvédség lőszerraktára volt a mauzóleum, majd ezt követően az 50-es évek vandalizmusa, ami sajnos a 60-as, 70-es, 80-as években is folytatódott, vezetett a ma látható állapotokhoz. Kisebb állagmegóvási munkák történtek, így a cserjék által szétnyomott kápolnalépcsők helyreállításra kerültek, az épület külső letisztítása megtörtént, valamint a Damkó reliefek is megújultak.