Bátonyterenye
1919. május 2-án a Tanácsköztársaság vezetése mozgósította a munkásokat és az újjászervezett Vörös Hadsereg négy hadtesttel igyekezett feltartóztatni a Tiszáig előrenyomuló román és a Miskolcot elfoglaló cseh csapatokat.
1919. május 7-től 3 zászlóalj és kisegítő egységek érkeztek Kisterenyére, majd mentek tovább Salgótarjánra. Május 10-én visszafoglalták Szécsényt és a Karancs hegyet, majd 12-én Füleket és Feledet. 17-én a cseh csapatok már Kisterenye irányában támadtak. 19-én Recsk környékére értek és aznap este elfoglalták Kisterenyét. Másnap a magyar egységek sikeresen visszafoglalták a települést. A harcokban 42 katona hunyt el, 11 magyar és 31 cseh. A magyar áldozatok közül ismert Berzák István, Fodrán János és Szomora József neve.
A Kisterenyét elfoglaló magyar egységek egyik századát kisterenyei Székvölgyi Lajos vezette.
A kisterenyei vasútállomáson 2015 óta emléktábla erősíti az 1919. május 19-e és 20-a között lezajlott kisterenyei csata emlékét.