Budapest
Emlékponttá nyilvánítás éve: 2024
Gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét 1849. október 6-án végezték ki, golyó által.
A holttestet késő este vitték el a Rókus Kórházba. A kórház kórboncnok főorvosa, Hausmann Ferenc engedélyt kapott másnap Pest városától, hogy az elhunytat a katonai őrvonalon túlra, a Józsefvárosi temetőbe szállítsa. Itt azonban a koporsót nem helyezték a sírba, mivel Szántóffy Antal plébános szándékosan kicsire ásatta azt. A katonák által üresnek vélt koporsót késő éjjel a pesti ferences templomhoz vitték és az ottani kriptában, a Mária-oltár alatti sírüregben helyezték el. Dank Agáp házfőnök a GBL betűkkel befelé helyeztette el a kőtábláját. A kiegyezést követően díszesebb táblát helyezték a sírhelyhez.
Gróf Zichy Antónia minden évben szentmisét tartatott férje emlékére, illetve a templomba járt imádkozni is. Az évenkénti gyászmiséknek köszönhetően a templom a Bach-korszakbeli passzív ellenállás egyik kiemelt helyszíne volt.
1870 júniusában gróf Batthyány Lajost áttemették az akkori Kerepesi temetőbe, egy egyszerű sírba. 1874-re Schickedanz Albert tervei alapján, közadakozásból egy mauzóleumot emeltek, ahol a család több más tagjával együtt helyezték el.
2006-ban a Batthyány-kriptát a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a nemzeti sírkert részévé nyilvánította.