2025 március 24.
Az avatóünnepségen V. Németh Zsolt államtitkár, a terület országgyűlési képviselője a beszédében arra mutatott rá, hogy az emlékhelyek önmagukban nem képesek megőrizni a múltat, ahhoz szükséges a körülöttük álló emberek emlékezete, szeretete és lelkiismerete is.
Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni, hogy a temetők, emléktáblák, szobrok, feleslegesek lennének, hiszen ezek horgonyozzák le a kollektív emlékezetünket, biztosítják, hogy az generációról generációra tovább szálljon, és a külvilág felé is képviselje, hogy mi az, ami számunkra fontos. A nemzeti sírkert sorra kihelyezett okos parcellakövei épp ezt testesítik meg: kézzel foghatóak, figyelemfelkelőek, időtállóak, ugyanakkor életre is kelnek, élő kapcsolatot létesítenek a helyi közösséggel, és nem utolsó sorban, dacolva a térrel és idővel, összekapcsolnak minket nemzetünkkel, annak múltjával, jelenével és jövőjével. Büszke vagyok arra, hogy országosan és szűkebb szülőföldemen is méltó módon gondozzák a közösségek a kulturális örökségünket, hogy nálunk külön intézmény működik a nemzeti emlékezet megóvására, ami nem csak megőrzi az emlékezetet, de élővé is teszi – tette hozzá az államtitkár.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a mai parcellakő felavatásával most már országosan közel hetven ilyen jelzőkövet találni szerte a temetőkben kezdve Keszthelytől, Székesfehérváron, Sopronon át a főváros jelentősebb temetőiig. Itt, Szentgotthárdon, a városi temetőben és a ciszterci temetőkápolnánál elhelyezett parcellakövek olyan személyeket állítanak példaként elénk, mint Hambek Alajos és Szücs Iván, akik 1848-49-es honvédek voltak.
Az ünnepségen köszöntőt mondott Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere is.