december
12
szerda
"Egy alkalommal bementem hozzá kormányülés előtt, és elárulta, hogy iszonyúan fáj a foga. Azonnal fölajánlottam, hogy levezetem az ülést, amire máskor is akadt példa, és kértem, menjen el csak nyugodtan a fogorvoshoz. Azt válaszolta: nem lehet, mert délutános a fogorvosa."
"Nem akartam hinni a fülemnek. Nem úgy reagált, hogy szólt a doktornak, készüljön, küldöm érte a kocsit, vagy most indulok, és azonnal csinálja meg a fogamat. A történet jellemző a mentalitására, mutatja, milyen ember is volt Magyarország egykori miniszterelnöke. Antall megvárta a rendelési időt, a kormánytagok pedig nem is vették észre, milyen kínzó fogfájása van. Elképesztő volt az önuralma. Délután kettőig vezette a tanácskozást, és csak utána adta át. Egyedül én tudtam, most megy a fogorvosához.
Fölkészült volt, járatos a világ dolgaiban, vállalta a rendszerváltozás összes terhét. Az éjszakába nyúló kormányüléseken mindenki megcsodálhatta végtelen türelmét. Magabiztos volt és joggal keltett olyan benyomást, hogy tudatában van véleménye helyességének. Talán ezért is fonta körül a gyűlölet légköre. Sokat foglalkozott a külkapcsolatokkal. Fontosnak tartotta, hogy ebből a kelet-európai masszából kiemelje Magyarországot.
A politikája a fontolva haladás egyik mintája volt. Magányos, néha megközelíthetetlennek tűnő személyiség volt. Közelről pedig látni lehetett közvetlen emberségét, humorát, keveseket kímélő baráti iróniáját, jószívűségét és szándékai tisztaságát. A politikai támadások kereszttüzében sem nyúlt tisztességtelen eszközökhöz, a gorombaságokra is egyénisége korlátai között, úri módon válaszolt.
Volt önuralma, amit ritkán veszített el. Higgadtan mérlegelő, felismerő és alkalmazkodni tudó, elveihez talán makacsul is ragaszkodó, távlatokban gondolkodó politikus volt, leginkább Deák Ferenchez hasonló alkat. Nem törődött és nem is tudott törődni a népszerűséggel. Elmés, ironikus vitastílushoz szokott, rosszul viselte az otromba támadásokat." Így emlékezett vissza Antall József miniszterelnökre bizalmasa, munkatársa és hivatali utóda, Boross Péter.
Antall József 1932. április 8-án született Budapesten Szűcs Irén (1905–1991) és id. dr. Antall József (1894–1974) második gyermekeként. A kiváló jogász-politikus édesapja nevelésén túl Antall József a budapesti Piarista Gimnázium oktatóitól és közösségétől kapott életre szóló szellemi és lelki táplálékot. 1950-ben érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója lett, ahol magyar-történelem szakos középiskolai tanári, levéltáros, muzeológus és könyvtáros diplomát szerzett. 1953-ban vette el feleségül Fülepp Klárát, két fiúk született: András György és Péter.
Első munkahelye az Országos Levéltár volt (1954–55), majd az Eötvös József Gimnáziumban tanított (1955–57) történelem-magyar szakos tanárként, osztályfőnökként. Az 1956-os forradalom tüntetésein diákjaival vett részt, majd megválasztották a Eötvös József Gimnázium Forradalmi Bizottságának elnökévé. 1957-ben áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, de 1959-ben eltiltották a tanári pályától.
Ezután a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott (1959–61), majd a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban (1961–90) előbb tudományos kutatóként, később igazgatóhelyettesként, végül igazgatóként. Mellette a Dolgozók Esti Gimnáziumában is tanított (1963–73), továbbá főszerkesztője volt az Orvostörténeti Közleményeknek, és tagja, majd alelnöke a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak, illetve titkára a Nemzeti Pantheon Bizottságnak.
1988. szeptember 3-án részt vett a második lakitelki találkozón, ahol elfogadták a Magyar Demokrata Fórum alapítólevelét és alapszabályzatát. Ettől fogva aktív résztvevője volt a szerveződő politikai életnek. 1989 júniusában az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon konszenzusteremtő politikusként lépett fel. Még ebben az évben megválasztották az MDF elnökévé. Miután az MDF megnyerte az országgyűlési választásokat, 1990. május 23-án az Országgyűlés megválasztotta Magyarország miniszterelnökévé. Ezután hangzott el híres, jelzésértékű mondata: "Mint ennek a 10 milliós országnak a miniszterelnöke, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni."
Óriási küldetéstudattal és hihetetlen akaraterővel fogott bele a rendszerváltozás összes terhével együtt járó kormányfői munkába. Vezetésével kormánya végigvitte a nehéz átalakulás java részét. Egyedülálló nemzetközi elismerésre tett szert. Megalapozta Magyarország euro-atlanti orientációját. Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés, a KGST felszámolásában és az orosz csapatok kivonásában. Kormánya tette meg az első lépéseket Magyarország a NATO és az Európai Unió tagsága felé. Jól kezelte az ellenzéki "politikai mikiegerek" támadásait – a "Tetszettek volna forradalmat csinálni!" kijelentése szállóigévé vált. Munkájának súlyos betegsége vetett véget. "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom." – mondta már nagybetegen. Hivatalban lévő miniszterelnökként hunyt el 1993. december 12-én.
Antall József halálának 25. évfordulójára a Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta az egykori miniszterelnök budapesti Fiumei úti sírkertben található nemzeti sírkert részeként védett síremlékét és annak környezetét.