Történelmi emlékhelyek - Nemzeti Örökség Intézete

http://nori.gov.hu/content/media/www/mediastore/0/559/751/600x600/convert.jpg
Kehidakustány
Kehidakustány, Deák-kúria
Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait.

A Zala megyében található Kehida (1977 óta Kehidakustány) a magyar középkor történetének egyik fontos színhelye, ugyanis itt adták ki 1232-ben a zalai királyi szerviensek a bíráskodási jogukat biztosító „kehidai oklevelet”, amely fontos lépés volt a nemesi vármegye kialakulásának folyamatában. Kehidának a nemzeti emlékezetben betöltött szimbolikus szerepét azonban nem ez, hanem a Deák-kúria biztosítja.

Az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja, a magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára. Noha Söjtörön született, Deák Kehidát 1854-ig, a kúria eladásáig, a pesti Angol Királynő szállóba költözéséig otthonának tekintette, innen levelezett korának politikusaival, közéleti személyiségeivel. A levelezésén keresztül létrejött szimbolikus térben ott találjuk Klauzál Gábort, Kossuth Lajost, Szalay Lászlót, Széchenyi Istvánt, Vörösmarty Mihályt, Wesselényi Miklóst is. Deák Kehidáról írta meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Anton Schmerling igazságügy-miniszternek azt a válaszlevelét, amelyben udvariasan visszautasította a közéleti szerepre való felkérést, és amelyre hagyományosan az abszolutizmus alatti „passzív ellenállás” kiáltványaként tekint a történetírás.

A kúria helyén a 16. században már udvarház állt, amely a török korban elnéptelenedett. A ma is látható épületet az 1740-es években építtette Hertelendy Gábor, Deák Ferenc anyai dédapja, aki Zala megye országgyűlési képviselője volt. Nagyapja, Deák Gábor feleségül vette a vagyonosnak számító, Hertelendy lányát, Annát, így került a családhoz a kehidai birtok. Végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria, teljes felújítása 2003-ra fejeződött be.

Idősebb Deák Ferenc és Sibrik Erzsébet több gyermekét elveszítette. Deák Ferenc 1803 októberében látta meg a napvilágot, anyja azonban belehalt a szülésbe. A gyermek ezután Zalatárnokra, testvérei gondozásába került, majd 1808-tól Kehidán élt. Deák hosszabb időre először iskolái elvégzése után,1823-ban tért vissza a kúriába, ahol a vidéki nemesség mindennapjait élte. „Így dörmögök és okoskodom én falusi magányomban” – írta Vörösmarty Mihálynak, miközben a politizálás mellett fafaragással és udvar körüli munkákkal töltötte idejét.

Deák Ferenc kultusza már a 19. században megszületett. Rögtön halála után, 1876. január 29-én a nemzet halottjának nyilvánították, testét az MTA előcsarnokában ravatalozták fel. Tisza Kálmán miniszterelnök február 16-án Deák érdemeinek törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. Már Deák Ferenc halála évében döntés született a fővárosban köztéri szobrának felállításáról, erre végül 1885-ben került sor Huszár Adolf tervei alapján. Zala vármegye gyűlése 1896-ban határozatot fogadott el arról, hogy születésének századik évfordulóján emléktáblát helyez a söjtöri szülőházra, 1903-ban pedig országszerte megemlékezéseketés ünnepségeket rendeztek tiszteletére. Mauzóleumának építésére 1876. április 1-jén írták ki a pályázatot, amire 42 pályamunka érkezett. A zsűri Gerster Kálmán 16. századi itáliai reneszánsz elemeket tartalmazó épülettervét választotta, a reprezentatív síremlék helyét pedig a Kerepesi úti temető legmagasabb pontján jelölték ki. Deák szarkofágját Stróbl Alajos, a mauzóleum mozaikjait Székely Bertalan készítette. Az épület felavatására 1887. május 21-én került sor, Deák hamvait ekkor szállították az újonnan felépült sírboltba az ideiglenes sírkápolnából. A Deák-mauzóleum máig a temető egyik ékköve, a nemzeti sírkert kiemelkedő műemléke.

A nemzet emlékezetében Deák Ferenc személyének megítélése – függetlenül az 1867-es kiegyezés értékelésétől – egyöntetű. Alakja és tekintélye a kortársak szemében egyszerre volt alkalmas a forradalom örökségének életben tartására és a közjogi radikalizálódástól való távolságtartásra is. Ezért lehetett Deák már közvetlenül halála után a mérsékelt szabadelvű politikai gondolkodás kanonizált alakja, Kehidakustány pedig a személyéhez kapcsolódó történelmi emlékhely.

 

Cím: 8784 Kehidakustány, Kúria utca 8.

Telefonszám: 83/334-007

E-mail: muzeum@deakferenc.huoffice@deakferenc.hu

Honlap: www.zmmi.hu/deak-ferenc-emlekhaz, www. museums.hu, www.zalatermalvolgye.hu, www.deakferenc.hu

 

Nyári nyitva tartás (április 1-től október 31-ig):

     - kedd-szombat 10:00-19:00

     - vasárnap: 10:00-14:00

     - hétfőn zárva.

Téli nyitva tartás (November 1-től március 31-ig):

     - kedd-szombat: 10:00-17:00

     - vasárnap: 10:00-14:00

     - hétfőn és vasárnap zárva.

 

Kapcsolódó képek