Történelmi emlékhelyek - Nemzeti Örökség Intézete

http://nori.gov.hu/content/media/www/mediastore/0/535/743/600x600/convert.jpg
Fertőd
Fertőd, Esterházy-kastély
A főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes” Miklós franciaországi látogatása után döntött a „magyar Versália” megépítéséről, amelynek tervezésében maga is részt vett. A herceg a 18. század második felében európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális központot hozott létre Eszterházán, ahol többek között Joseph Haydn is alkotott.

A fertődi Esterházy-kastély a magyarországi főúri kultúrapártolás kiemelkedő emlékhelye. A kastély a 16. század végén felemelkedő befolyásos magyarországi család, az Esterházyak nevéhez kötődik. A család egyre növekvő vagyona lehetővé tette, hogy tagjai jelentős mecénási tevékenységet folytassanak. Esterházy Miklós nádor és fia, a szintén nádori méltóságot viselő Esterházy Pál különösen sokat tett a család vagyonának és hatalmának növelése érdekében, utóbbi 1711-ben szolgálataiért hercegi címet kapott, amelyet a család egész férfiágára kiterjesztettek. A két nádor Esterházy volt a család híres műkincsgyűjteményének megalapozója is.

A ma látható kastély elődje egy vadászkastély volt, amelyet Esterházy József építtetett Anton Erhardt Martinelli tervei alapján az 1720-as években Fertődön, akkori nevén Süttörön. Ezt a huszonkét szobás süttöri vadászkastélyt építtette át reprezentatív kastéllyá Esterházy József fia, a főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes” Miklós, aki franciaországi látogatása után döntött a„Magyar Versália” megépítéséről. Az épület tervezésében maga is részt vett, elképzelései nagymértékben befolyásolták annak kialakítását. Esterházy Miklós, aki fényűző életmódja miatt kapta a „Fényes” nevet, a hatalmas családi vagyon birtokában az 1760-as években látott neki az átalakításnak.

Az így felépülő fertődi kastély a magyarországi barokk-rokokó kastélyépítészet kiemelkedő alkotása lett. A hatalmas, minden reprezentatív és kulturális igényt kielégítő épületegyüttes részei voltak a különböző pavilonok, illetve a lovarda és az istálló. Az épülethez tartozott az 1768-ra felépített, négyszáz férőhelyes, később leégett operaház és a Muzsikaház, valamivel később pedig már bábszínházzal is rendelkezett a kastély. Az épületeken, illetve azok tervezésén valószínűleg több mester is dolgozott, ilyen volt többek között Jakoby Miklós, Melchior Hefele vagy Mödlhammer Ferdinánd. Esterházy Miklós szinte végig részt vett a munkálatokban, az építkezés lényegében a haláláig díszítésekkel látták el. A földszinten lévő hűsölő, a sala terrena freskóit Joseph Ignaz Mildorfer készítette, a díszterem mennyezetén helyet kapó Apolló-kép pedig Johann Basileus Grundemann munkája. Az épület körüli hatalmas park a korszak legjelentősebb barokk kertje volt, amely pontos, szimmetrikus tervezésével a kastély körüli tájat egységbe szervezte, és amelyet egzotikus fák, fasorok, szobrok és szökőkutak díszítettek.

Esterházy Miklós – híres elődeivel ellentétben – szinte egyáltalán nem politizált, figyelmét inkább a kultúra- és művészetpártolás kérdéseire irányította. Eszterházán Joseph Haydn is alkotott, akit 1761-ben szerződtetett Esterházy Miklós. A híres zeneszerző szinte haláláig Eszterházán – valamint ezzel párhuzamosan Kismartonban – lakott és dolgozott, a komponálás mellett a zenekar vezetője, a hangversenyprogramok és az állandó zenekar ügyeinek szervezője volt. Az előadásokat parasztok, katonák, nemesek egyaránt látogatták. Az épület eleganciáját és kulturális változatosságát tekintve a korszak királyi kastélyait, Schönbrunnt és Versailles-t követte, több európai kastélyhoz hasonlóan. A kastély 1773-ban fényűző külsőségek mellett Mária Teréziát is vendégül látta.

Eszterháza fénykora nagyjából húsz évig tartott. Esterházy Miklós halála után, 1790-ben az örökös, Esterházy Antal Kismartonba helyezte át állandó lakhelyét, valamint édesapjánál szerényebb udvartartását, és ez a fertődi kastély hanyatlásának kezdetét is jelentette. Esterházy Antal feloszlatta a Haydn vezette zenekart, az épület és a park pusztulásnak indult, az 1820-as években már elhanyagolt állapotokról számolnak be a korabeli források. A második világháború különösen nagy károkat okozott az épületben, amelynek restaurálása 1957-ben kezdődött. Legújabb, nagyszabású külső és belső rekonstrukciója 2009-ben vette kezdetét.

A fertődi kastély és környezete egyszerre tárgyi, kulturális és szellemi örökség, a kora újkori arisztokrata mecenatúra és kultúraápolás legjelentősebb magyarországi helyszíne, a magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb hatású emlékhelye.

 

Cím: 9431 Fertőd-Eszterháza, Joseph Haydn u. 2.

Telefonszám: 99/537-640

E-mail: info@eszterhaza.hu

Honlap: www.eszterhaza.hu

Nyitva tartás:

     - 2016. március 14-től 2015. május 1-ig: keddtől vasárnapig 10:00-18:00, hétfő szünnap

Belépőjegy árak:

    - felnőtt: 2 000 ft/fő

    - kedvezményes: 1 000 ft/fő

    - családi jegy: 4 000 ft.

 

Kapcsolódó képek