Történelmi emlékhelyek - Nemzeti Örökség Intézete

http://nori.gov.hu/content/media/www/mediastore/0/515/729/600x600/convert.jpg
Csurgó
Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár
A református gimnáziumot a 18. század végén alapította gróf Festetics György. Az intézmény megszervezését a népi felvilágosodás kiemelkedő alakja, Nagyváthy János irányította. A nagykönyvtár gyűjteményének alapjait is ebben az időben vetették meg. Rövid ideig a kollégium tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, aki azt jövendölte, hogy Somogy „Új Hélikon lesz”.

A csurgói kollégium a magyarországi református tanintézmények közül a fiatalabbak közé tartozik. A protestáns középiskolák száma – Erdéllyel együtt – a 18. század utolsó harmadában körülbelül félszázra tehető. Ebből a református intézmények tették ki a legnagyobb részt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy Mária Terézia, majd II. József alatt az állami felügyelet nagyobb befolyással bírt a katolikus oktatási intézményekben, mint a protestáns iskolákban, ahol az oktatás szintjei kevésbé határozottan különültek el. Ekkoriban a református kollégiumok tanítási nyelve a latin volt, a képzésben kiemelt szerepet kapott a grammatika és a retorika. Mária Terézia oktatáspolitikája hatására – az egységesítés zászlaja alatt – a protestáns iskolákat is az uralkodó„gondoskodása” alá helyezték, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az egyes iskolaigazgatók beszámolási kötelezettséggel tartoztak a királyi főigazgatóknak. A reformátusok a vallásszabadság nevében hangsúlyozták, hogy iskoláik irányítása az egyházak belső ügyének minősül, hiszen néhány tárgyat leszámítva a teológia az azokban oktatott tudományok majdnem minden ágára erős hatással volt. Az ellenállásnak köszönhetően az 1777-es Ratio Educationis részben érintetlenül hagyta a reformátusok iskolarendszerét.

A Somogy vármegyében alapítandó református gimnázium ötlete 1792-ben merült fel, ám ekkor még a Csurgóval szomszédos Alsokra tervezték az intézményt. Erre a felekezeti kérdést szabályozó, így a protestánsok szabad iskola- és templomépítését biztosító törvény nyújtott lehetőséget. Az 1791. évi XXVI. tc. leszögezte, hogy mind „az ágostai, mint a helvét hitvallást követő evangélikus honlakosok” jogosultak „mind alsó, mind grammatikai iskolákat, melyekkel birnak, megtartaniok, hanem ujakat és mindenütt, a hol szükségesnek látszik, valamint felsőbbeket is, ezeket azonban előleges királyi jóváhagyás hozzájárulásával, állitani s azokba mestereket, tanárokat, igazgatókat, aligazgatókat hivni”. Az iskolaalapításhoz szükséges tőkét a jobbágyainak művelődését is szem előtt tartó, felvilágosult katolikus főnemes, Festetics György biztosította. A főúr „alapítványa”, kiterjedt mecénási tevékenysége méltó folytatása volt apja keszthelyi iskolaala- pításának. Sárközy János kiskorpádi birtokos szintén jelentős pénzadománnyal támogatta az intézményt. Az iskola megszervezésében kiemelkedő szerepet töltött be a „népi felvilágosítás” fontos képviselője, a szabadkőműves Nagyváthy János, aki ekkoriban Festetics jószágigazgatója volt. Nagyváthy 1797-ben Csurgóra költözött, Festeticstől a mai gimnáziumépület kertje helyén kapott birtokot és házat, ahonnan inspectorként 1819-es haláláig felügyelte az iskolát. Alapvető mezőgazdasági felvilágosító munkáinak egy részét is itt írta. Sárközy könyvtára 1800-ban, Nagyváthyé pedig a 19. század elején vált a gimnázium nagykönyvtárának részévé.

Az új csurgói iskolaépület alapkőletételére 1795-ben került sor, az alapításnak 1798-ban a volt debreceni kollégis- ta, a kor neves költője, Pálóczi Horváth Ádám is emléket állított. Már közvetlenül az iskola alapítása után megjelent az igény arra, hogy a „csurgói oskolát miképpen lehetne collegiumra fölemelni”, ehhez engedélyre és magasan képzett oktatókra volt szükség. A feladatra a Jénában tanuló professzort, Császári Lósy Pált szemelték ki. Lósy azonban csak későbbre ígérte érkezését, a másik jelölt, Buday Pál, aki végül a helyettesítést vállalta el, mégsem kezdte el a tanítást Somogyban. Csokonai már 1798. január 22-én Komáromból azzal fordult Festeticshez, hogy méltóztassa „valamellyik Oskolájában Professzorságra kegyelmesen felvenni”. Csépán Jánosnak, a csurgói gondnoknak köszönhető, hogy 1799 májusában, az egyházmegye vezetőivel rábeszélték Csokonait a segédtanítói állás elfogadására. Csokonai már ebben a hónapban megkezdte a tanulók oktatását. Ahogy Sárközy Istvánnak írta még az év júniusában, „a’ Corinthusi Alcibiades, Athenaeben is tud Alcibiades lenni, azt fogom ’s kivánom Csurgón megmutatni”. Nagy lelkesedéssel látott neki a feladatnak, tervbe vette, hogy a diákság számára „rövid Systemát ’s Oskolai kézi könyvet” készít. Szokatlan tanítási módszere, amellyel a természetben tett séták során a diákokkal beszélgetve adta át a tananyagot, hamar népszerűvé tette. Újdonságnak hatott, hogy a színjátszást is igyekezett beépíteni a nevelésbe. A Cultura avagy Pofók című komédiája kis híján botrányba torkollt, az előadás részeként elénekelt, rebellisnek ható Rákóczi-nóta az iskola autonómiáját féltő Festeticset is megijesztette. Csokonai később a Karnyónét is előadatta diákjaival. Az iskolai színjátszással is összekapcsolt nevelési eszményének – a református oktatás latinközpontúsága miatt – jelentősége volt a magyar nyelv használatát szorgalmazó törekvések szempontjából is. Csokonai 1799 telén elhagyta Csurgót, majd 1800 decemberében ezt írta Festeticsnek:„nem hozván egyebet Somogyból annál a’ megelégedettségnél, hogy, ha nem gyarapítottam is, legalább jobban elszélledni nem hagytam azt a’ felette szűkséges Oskolát”. Csokonai Vitéz Mihály emlékét az 1936-ban felavatott Csokonai-emlékpad őrzi.

 

Cím: 8840 Csurgó, Csokonai u.24.

Telefonszám: 82/471-351

E-mail: muzeum@csurgo.hu

Honlap: www.csvmrg.huinfo.csurgo.hu/hu/koezhasznu-informaciok.html

 

Nyitvatarás:

     - május 1-től szeptember 30-ig:

       keddtől péntekig: 10:00-12:00 és 14:00-16:00

       szombat és vasárnap: 10:00-13:00

    - október 1-től március 31-ig:

       hétfőtől péntekig: 10:00-12:00 és 14:00-16:00.

 

 

Kapcsolódó képek