Történelmi emlékhelyek

Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely

Gyula

Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely

A gótikus téglavár-építészet szép példája. 1566-ban török kézre került, a keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a későbbi vértanúkra emlékeztet, akiket innen vittek az aradi vesztőhelyre.
Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház

A kerületi székház a hajdúvárosok egykori önállóságát jelképezi. A marhahajcsárokból lett katonáskodó réteg helyzetét 1605-ben a korponai oklevél rendezte, amelyben Bocskai István közel tízezer hajdút emelt a kiváltságosok közé. A Hajdúkerület önállósága 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében szűnt meg.
Jászberény, jászkun kerületi székház

Jászberény

Jászberény, jászkun kerületi székház

A jászok és kunok a 18. század közepén váltották meg az 1514-es Dózsa-parasztháború után elveszített kiváltságaikat. A Jászkun kerület előzményei a kun és jász székek voltak. A vármegyei fennhatóságtól független, közvetlenül a királyi hatalom alá tartozó jászkun kerületek különállása 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében szűnt meg.
Kehidakustány, Deák-kúria

Kehidakustány

Kehidakustány, Deák-kúria

Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait.
Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon

Keszthely

Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon

A kastély építését – a család növekvő rangjának kifejezéseként – a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és 1887 közötti nagyszabású átépítés során nyerte el mai formáját. Gróf Festetics Tasziló lebonttatta a kastély jobb oldalszárnyát, a főszárny új szakaszára pedig egy tornyos középrész került, illetve az építmény egésze manzárdtetőt kapott. Az épület így méretében nagyjából kétszeresére növekedett, és ezzel az ország egyik legnagyobb kastélyává vált.
Komáromi erődrendszer

Komárom

Komáromi erődrendszer

Az 1848–49-es szabadságharc alatti magyar katonai ellenállás szimbóluma Komárom Duna-parti erődrendszere. A komáromi csaták a jobb parton, az ekkor még épülő erődök közelében zajlottak. A világosi fegyverletételt követően Klapka György vezetésével a védők 1849. szeptember végéig kitartottak, de szabad elvonulás fejében október elején átadták az erősséget.