Nemzeti Sírhely

Felsőgyőri Nagy Iván az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldikus, történész. 13 kötetes „Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal” című műve ma is alapvető forrás a családkutatók számára. A magyar genealógia fejlődését egymaga, minden segítség és támogatás nélkül mozdította előre. Elsősorban családkutató és nem elméleti genealógus volt.

Köznemesi származású a felsőgyőri Nagy családból. Apja felsőgyőri Nagy Ferenc vármegyei hivatalnok, Nógrád vármegye levéltárosa volt, édesanyja Gebhardt Anna. 1855-ben kötött házasságot csatószegi Csató Máriával, három gyermeke született: Aladár orvos, Boldizsár és Ilona.

Iskolai tanulmányait Balassagyarmaton végezte, a gimnáziumot testvéreivel együtt az egri ciszterci gimnáziumban kezdte 1835-ben. A 2. évet (1836/1837) a váci piaristáknál, a 3. évet (1837/1838) az esztergomi bencéseknél végezte. Mivel ott „az iskolai osztályozásban nagyon leesett”, édesapja ismét Vácra vitte, így a IV–VI. osztályokat ott fejezte be 1838 és 1841 között. Papi pályára készült, azonban filozófiai és teológia tanulmányokat elvégezve, közvetlenül a szentelés előtt, 1846 nyarán összeütközésbe került elöljárójával, és elhagyta a szemináriumot, és a papi pályát is. Eközben 1845-től népdalgyűjtéssel is foglalkozott, főként hevesi, nógrádi és váci népdalokat gyűjtött, a magyar népdalkincset összegyűjtő Erdélyi Jánosnak segítve. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott, Losoncon és Pozsonyban.

Részt vett a szabadságharcban, ahol a főhadnagyi rangig jutott, majd annak bukása után nógrádi ismerőseinél bujkált, bujdosása idején egy sor "nagyasszony" életrajzát is megírta Magyar hölgycsarnok (1851) címmel. Ekkor jegyezte el magát véglegesen a történelemmel. Egy feljelentés után azonban letartóztatták. Pártfogói segítségével kiszabadult és a besorozás elkerülésére Berchtold grófnál vállalt nevelői állást Nagyorosziban.

Nagyorosziból családjával együtt Itáliába távozott. Itt a Magyar Tudományos Akadémia történelmi osztályának megbízásából kutatásokat végzett Velence legnagyobb könyvtárában a Biblioteca Marcianában. Ekkor bukkant rá Lodovico Gritti velencei származású sztambuli kalandor, magyar kormányzó (1530–1534) életéről tudósító emlékiratokra, melyek Magyarország 1526 és 1534 közötti történelmének mindmáig legfontosabb forrásai közé tartoznak.

Ferenc József amnesztiája idején hazatért Magyarországra, és 1853-ban ügyvédi irodát nyitott Balassagyarmaton. 1858-ban lett az MTA levelező tagja. 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat választmányának alapító tagja volt. 1874-ben az MTA rendes tagja lett.

A sokirányú munka megrontotta az egészségét és elhatalmasodott a torokbaja, 1878-ban visszavonult horpácsi birtokára, visszavonultan élt. A pihenés javított egészségi állapotán és a humora, munkakedve is visszatért.

1883-ban az újonnan megalakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alelnöke lett. Ettől kezdve két évig ismét rendszeresen publikált a Társaság folyóiratában, a Turulban és Csergheő Gézával együtt elvállalta a Siebmacher-féle címerkönyv magyar részének elkészítését, de ebből a vállalkozásból kettejük elvi véleménykülönbsége miatt hamarosan kilépett. 1891-ben az ő ösztönzésére jött létre a Nógrádvármegyei Múzeum-Társulat és ugyanebben az évben Balassagyarmaton a Nógrád megyei Múzeum (ma Palóc Múzeum), amelynek hatalmas, tízezer kötetes könyvtárát is szánta.

Fő műve a Magyarország családai, amelyhez fogható genealógiai munka mindmáig nincs Magyarországon. Az egyik első magyar történész volt, aki kísérletet tett egy heraldikai és pecséttani elméleti mű megírására. Heraldikai kézirata a balassagyarmati Nógrád Vármegyei Levéltárban maradt fenn.

Művei:

·         Magyar Hölgycsarnok. 1851

·         Nagy-Oroszi mezőváros helynevei. 1857

·         Lubellei és Kisfaludi Lipthay család nemzedékrendje és oklevelei. Pest, 1858

·         Adatok a magyar czímertanhoz. Akadémiai szákfoglaló. Akadémiai Értesítő, 1860

·         Komáromi János [Thököly Imre titkárának]… törökországi diariumja s experientiaja. kiad. N. I., Pest 1861

·         Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. Pest 1857-1868

·         Magyarország családai CD-ROM, Megjelent: 1999. december ISBN 963-85923-9-7

·         Késmárki T[h]ököli Imre naplója 1693-1694. kiad. N. I. Pest, 1863

·         Rédei László történeti maradványai 1658-1663. kiad. N. I. Pest, 1871

·         Egy főbenjáró per a XVII. sz.-ból. 1873

·         Emlékbeszéd Érdy János felett. 1873

·         A gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. I-IV. szerk. N. I. (Véghelyi Dezsővel) 1871-1874

·         Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából. I - II - III - IV. szerk. N. I. (Nyáry Alberttel) Budapest, 1875-1878

·         Az utolsó Árpád-házi király trónra lépte. 1876

·         Brutus Mihály magyar historiája. 1877

·         Balassagyarmat. 18944

·         Nógrád vármegye története az 1544-ik évig. Balassagyarmat, 1907

·         Nagy Iván verses naplója a szabadságharc korából. vál. Szabó Károly. Balassagyarmat, 1967

·         Liber Regius. Kézirat, több mint 300, nagyrészt eredeti címereslevelek kivinatolásával készített gyűjtemény, melyet műve I. és II. kötetében is idézett.

Saját gyűjteményében szerepelt egy 18. századi vastag "Codex" is 2-rétben, mely a 16-17. századi Királyi könyvekből vonatolta ki a királyi adományleveleket, az eredeti forrás lapjaira utalva.