Nemzeti emlékhelyek - Nemzeti Örökség Intézete

http://nori.gov.hu/content/media/www/mediastore/0/765/865/600x600/convert.jpg
Pannonhalma
Pannonhalma, Bencés Főapátság
A Pannonhalmi Bencés Főapátság a világörökség része, a magyar kereszténység bölcsője, fontos szellemi műhely. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára. Géza fejedelem 996-ban Tours-i Szent Márton tiszteletére alapította a monostort. Pannonhalma 1541-ben főapátsági rangot kapott, de a török háborúk idején végvárrá alakították, fél évszázadig pedig a szerzetesi élet is szünetelt. Pannonhalma jelentőségét mutatja, hogy alapításának 1000. évfordulóján II. (Szent) János Pál pápa is felkereste az apátságot.

A pannonhalmi monostort Géza fejedelem 996 körül alapította Pannónia Szent Hegyén (Mons Sacer Pannoniae) Szent Márton püspök tiszteletére. Pannonhalma nevét Kazinczy Ferenc barátja, Guzmics Izidor alkotta meg a latin alak fordításával a 19. század elején. A bencések első és legjelentősebb magyarországi apátságának híres alapítólevele, az első ismert magyar oklevél ugyan nem eredetiben, hanem 12. vagy 13. századi másolatban maradt fent, de formájában hűen követi a monostor építését befejező Szent István iratát. A király valószínűleg 1002-ben kiadott alapítólevelében ugyanolyan joggal ruházta fel a pannonhalmi apátságot, mint amilyennel a híres montecassinói is rendelkezett. István kivette Pannonhalmát a megyés püspök joghatósága alól, vagyis biztosította a szabad apátválasztást. Az apátság megkapta a legyőzött Koppány szállásterületének, Somogynak a dézsmáját is, amivel komoly bevételre tett szert. Szintén Pannonhalma levéltárában őrzik a tihanyi bencés apátság 1055-ös alapítólevelét, a magyar nyelv legrégibb emlékét is.

A bencés szerzetesek máig a nevezetes montecassinói Szent Benedek 6. századi Regulájában megfogalmazott szabályokat követik. Életük legfontosabb eleme, hogy szigorú napirendjükben egyformán biztosítanak helyet az imádságnak, a munkának, valamint a szellemi és lelki művelődésnek. Maguk közül választják meg vezetőjüket, az apátot, akinek feltétlen engedelmességet fogadnak. Az egymástól független apátságokat a regula kötötte össze, majd a 10. századtól kezdődően a legjelentősebb apátságok köré csoportosultak a kisebbek.

Az első pannonhalmi szerzetesek a csehországi Břevnovból, a magyarországi térítésben is részt vállaló Szent Adalbert prágai püspök környezetéből érkeztek. Valószínűleg a Géza fejedelem udvarában többször is megforduló Szent Adalbert bérmálta Istvánt, ezért az első magyar király a Boldogságos Szűznek és neki szentelte az esztergomi székesegyházat. Többen vitatják, hogy Pannonhalma első apátja az alapítólevélben említett Anastasius volt, mindenestre a szerzetes a Gellért-legenda alapján szintén fontos szerepet játszott a magyarországi térítésben. Szent László uralkodása idején, 1093 körül készült a monostor birtokait, a templom felszerelését és a könyveket felsoroló inventárium, amely a legkorábbi magyar könyvjegyzék. Az oklevélben szereplő nyolcvan kötet legalább kétszáz művet tartalmaz, a liturgikus élet korszerűségét bizonyítja.

Az 1003 körül felszentelt templom az első évszázadok során többször is leégett. A ma álló épülettel jelentős részben azonos templomot 1224-ben szentelték fel, a monostor Uros apát vezetésével sikeresen ellenállt a tatár támadásnak. Az 1207 és 1242 között Pannonhalmát irányító Uros a monostor középkori történetének legjelentősebb alakja. Stabilizálta a birtokviszonyokat, újjáépíttette a bencések birtokában lévő templomokat, erőteljes egyházpolitikai és diplomáciai tevékenységet folytatott. Uros elkísérte II. Andrást szentföldi hadjáratára is.

A magyarországi bencések befolyása a tatárjárás után fokozatosan csökkent, fontosabb monostoraik, így a pannonhalmi is, elsősorban hiteleshelyi tevékenységet folytattak. A szerzetesi fegyelem és liturgia megújítása a monostort a 16. század elejétől irányító Tolnai Máté nevéhez fűződik. A virágzó itáliai és német szerzetesi életet ismerő II. Ulászló király 1500-ban azzal a céllal nevezte ki az apátság élére Tolnait, hogy teljesen megreformálja a magyarországi bencéseket. Az ő idején adták ki a melki szokásokon alapuló Pannonhalmi breviáriumot, amivel a monostor visszatért a Szent Benedek-i elvekhez. Tolnai 1512-ben konföderációba tömörítette a királyi apátságokat, azonban az apátok közömbösek voltak reformjaival szemben, amelyek Mohács és a kettős királyválasztás után támogató nélkül maradtak.

A török háborúk idején a birtokait és bevételeit elveszítő apátság gyors hanyatlásnak indult, 1586-ban az utolsó szerzetesek is elhagyták, a monostor közel fél évszázadon keresztül végvárként működött, a szerzetesi élet szünetelt. III. Ferdinánd engedélyével Pálffy Mátyás indította újra az apátság életét a 17. század derekán. A török háborúk idején megmenekült a felbecsülhetetlen jelentőségű levéltár, ugyanakkor elpusztult a rendkívül értékes könyvtár. A szerzetesi élet újraindításában is szerepet játszó Himmelreich György 1628-ban a monostorra hagyta gyűjteményét, amely a később folyamatosan növekedő könyvtár alapja lett.

A Pannonhalmára visszatérő bencések a 18. század elejére felújították a monostort, majd a rend történetének egyik legjelentősebb vezetője, Sajghó Benedek fél évszázados apátsága alatt új barokk kolostorszárnyak építésébe kezdtek. A munkálatok II. József uralkodása idején akadtak meg, a király ugyanis 1786-ban az egész Habsburg Birodalom területén rendelettel szüntette meg „a közügyre semmi hasznot nem hajtó” szerzetesi életet. A pannonhalmi apátság könyveinek egy részét a pesti egyetemi könyvtárba szállították, nagyobb részét pedig elárverezték. A bencések csak bő egy évtizeddel II. József halála után, 1802-ben térhettek vissza Pannonhalmára. I. Ferenc azzal a feltétellel engedélyezte a bencés kongregáció működését, hogy annak aktív szerepet kell vállalnia az országos gimnáziumi oktatásban.

A 19. század elejétől a bencések Nagyszombatban, Pozsonyban, Sopronban, Kőszegen, Győrben, Komáromban, Esztergomban és Pápán vettek részt a középfokú oktatásban, 1816-tól pedig ők vezették a pozsonyi és a győri királyi akadémiák bölcsészkarait is. A 19. században sok bencés tudós élt Pannonhalmán, többek között a nyelvész Czuczor Gergely, Czuczor unokatestvére, Jedlik Ányos, a dinamó feltalálója és Rómer Flóris, a magyar régészet kiemelkedő alakja.

Pannonhalmán az alapítás óta folyik oktatás, azonban ez a szerzetesi életre készítette fel a diákokat. A világi diákok előtt 1921-ben nyitotta meg kapuit a pannonhalmi gimnázium, azonban 1928-ban anyagi okok miatt bezárásra kényszerült. Az intézmény Teleki Pál szorgalmazására olasz gimnáziumként indult újra 1939-ben, ekkor kezdték építeni a mai gimnázium és kollégium épületét is. 1948-ban a többi iskolával együtt a pannonhalmit is államosították, azonban 1950-ben újraindulhatott. A pannonhalmi egyike lett annak a nyolc katolikus gimnáziumnak, amely a szocializmus idején is működhetett. A szerzetesrendeket ugyan feloszlatták, de a bencések szigorúan megszabott létszámmal megmaradhattak. A győri egyházmegye fennhatósága alá került rend egyetlen feladata az oktatás lett, azonban a tanárképzés megszűnt, a szerzetesek egyetemeken szerezhettek csak diplomát.

Pannonhalma a rendszerváltozás után visszanyerte önállóságát, ekkor indult újra a bencés élet Bakonybélben és Tihanyban is. A monostor 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, ebből az alkalomból II. (Szent) János Pál pápa is felkereste a bencés közösséget, és együtt imádkozott vele. A millennium alkalmával az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította Pannonhalmát.

 

Cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1.

Telefonszám: 96/570-100

E-mail: hivatal@osb.hu

Honlap: http://bences.hu/

Nyitva tartás: http://bences.hu/cikk/nyitva_tartasi_informaciok.html

Belépőjegy árak: http://bences.hu/cikk/belepojegyek_a_pannonhalmi_apatsagi_muzeumba.html

 

Látnivalók az apátságban:

    - Bazilika, altemplom

    - Könyvtár

    - Milleniumi emlékmű

    - Arborétum és Gyógynövénykert

    - Gyűjtemények

    - Porta Speciosa és a kerengő

    - Barokk ebédlő

    - Boldogasszony-kápolna

    - Ikon és ereklye.

 

További információk: TriCollis Foglalási Központ, 96/570-191. 

 

"Az apátság jól teljesített. Statisztika szerint - tavaly megállt a múzeumi látogatószám csökkenése" - a cikk ITT olvasható.

 "Az utóbbi másfél évtizedben Pannonhalma a kortárs magyar építészet talán legizgalmasabb és legbátrabb terepe lett." - a Népszabadság Hétvégi Mellékletében megjelent cikk ITT olvasható. 

 

Kapcsolódó képek