Nemzeti emlékhelyek

Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium

Debrecen

Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium

A város jellegzetes épületegyüttese egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a Habsburg-ház trónfosztását. 1944. december 21-én ugyanitt kezdte meg működését az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a második világháború után egy új, demokratikus Magyarország felépítését tűzte ki célul. Az 1538 óta működő Kollégium a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet egyik szellemi bölcsője.
Egri vár

Eger

Egri vár

A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is megörökített győzelem a magyar nemzeti emlékezet és hőskultusz fontos eseménye.
Várhegy és Víziváros

Esztergom

Várhegy és Víziváros

Esztergomot Géza fejedelem tette székhelyévé. Itt született fia, I. (Szent) István, akit ugyanitt koronáztak királlyá, és aki e helyen alapította meg az első érsekséget, amely máig a Magyar Katolikus Egyház központja. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is Magyarország egyik meghatározó szellemi és művészeti központja volt. A török háborúk során a középkori város nagyrészt megsemmisült. A 19. századi érsekek reprezentatív elképzelései nyomán született meg az új egyházi központ az ország legnagyobb székesegyházával, a Bazilikával és a Vízivárosban álló Prímási Palotával.
Mohács, Nemzeti Emlékhely

Mohács

Mohács, Nemzeti Emlékhely

1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti sírkert részei. A „mohácsi vészt” követően a középkori Magyar Királyság hatalmi helyzete megváltozott, és alig másfél évtizeddel később az ország gyakorlatilag három részre szakadt. Az el nem foglalt nyugati és északi részeken a magyar király országolt, keleten az erdélyi fejedelemség viszonylagos önállóságot őrzött meg.
Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk

Nagycenk, Széchenyi-kastély

A 18. század közepén épült kastély a Széchényi család emlékét őrzi. Széchényi Ferenc nagycenki és sopronhorpácsi gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár előzményének tekinthető. Nagycenken található a család mauzóleuma, itt nyugszik a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István is, akinek sokáig volt otthona a kastély.
Ópusztaszer, Nemzeti Történelmi Emlékpark

Ópusztaszer

Ópusztaszer, Nemzeti Történelmi Emlékpark

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne. A XII. századi történetíró, Anonymus szerint „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról … És azt a helyet, ahol minderről határoztak, a magyarok saját nyelvükön Szernek nevezték el.” Ópusztaszer 1975 óta Nemzeti Történelmi Emlékparkként őrzi Feszty Árpád monumentális körképét, A Magyarok bejövetelét, és egyben a magyarság nemzeti összetartozásának is meghatározó helyszíne az 1896-ban emelt Árpád-emlékművel és emlékoszloppal.