Hírek

Először tartottak november 4-i nemzeti gyásznapot

Először tartottak november 4-i nemzeti gyásznapot

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke a Rákoskeresztúri Újköztemetőben, a nemzeti emlékhelyen tartott beszédében azt mondta: kötelességünk emlékezni és emlékeztetni az 1956-os szabadságharc és forradalom hőseire. Mint felidézte: a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsága és az Intézet kezdeményezésére 2013 óta november 4. hivatalosan is a Nemzeti Gyász Napja.

A közelmúltban - ugyancsak a NEKB és a NÖRI kezdeményezése nyomán - a Rákoskeresztúri Újköztemetőben található nemzeti emlékhely (298., 300. és 301. parcella) is megújult - emelte ki Radnainé Fogarasi Katalin, hozzátéve: azt szeretnék, ha a nemzeti emlékhely megújításának második üteme is megkezdődne, s annak részeként létesülne egy látogatóközpont, ahol az emberek megismerhetnék az emlékhely és a parcellák történetét.

Az elnök beszédében ismertette az 1956. november 4-én történt eseményeket, miszerint e nap hajnalán megindult a szovjet katonai támadás Magyarország ellen. Hiába várta a magyar nemzet utolsó reményként a fegyveres segítséget, nem jött. A hatalmas túlerővel szemben csak elszigetelten, rövid ideig működhettek felkelőcsoportok, az önfeláldozó szabadságharcosok helyzete ekkor már teljesen reménytelenné vált. A kádári vezetés az új rendszer konszolidációját követően megkezdte a forradalomban résztvevőkkel szembeni bosszúhadjáratot és a megtorlást. A magyar társadalom jelentős részét érintették a bebörtönzések és az internálások, amelyek következtében rengeteg család élete ment tönkre, több mint kétszázezer ember elhagyta az országot. Több ezret pedig meggyilkoltak.

Hende Csaba honvédelmi miniszter kifejtette: 1956 megmutatta, hogy legfőbb nemzeti értékünk és érdekünk a szuverenitás, az, hogy magunk dönthessünk, és hogy magunk is döntsünk a sorsunk felett. "Ha tudni akarjuk, mi is legyen az a szabadság, amit követnünk kell, az 56-osokra figyelünk", akik mindenüket kockára tették, mindent feláldoztak a nemzet szabadságáért - mondta a miniszter, hozzátéve, "ma is ez a legfontosabb magyar ügy": szuverenitásunk védelme, és ha kell, csorbítatlanságának visszaszerzése.

A megemlékezés végén a Szabadságharcosokért Közalapítvány nevében Boross Péter, majd a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, az 56-os Szövetség, a Recski Szövetség, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete, a Politikai Elítéltek Közössége, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, az 56-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetség Egyesület, Vidék 56 Szövetség majd a kormány, az Országgyűlés, parlamenti pártok, és további szervezetek képviseletében koszorúkat helyeztek el az emlékhelyen. Ezt követően a résztvevők ellátogattak a Kisfogházba és elhelyezték az emlékezés virágait.

NÖRI/MTI

2014. november 05.

Kapcsolódó képek