Hírek

Aranykorok emlékezete

Aranykorok emlékezete

Idén is vezetett sétákkal vesz részt a Kulturális Örökség Napjain a Nemzeti Örökség Intézete. Szeptember 16-17-én a Fiumei Úti Sírkert, a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető és az Új Köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája lesz megismerhető és bejárható.

A Fiumei Úti Sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke.

A sétákon való részvétel a helyszín adottságai miatt előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a regisztracio@nori.gov.hu címen lehet. A regisztrált látogatók részére a szervezők által biztosított audioguide készülékek kiadása a séták előtt történik, ezért kérjük, hogy időben érkezzenek a helyszínre!

A rendezvény ingyenes! Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kérjük, hogy látogatásuk során a temetői viselkedési normákat szíveskedjenek betartani, és hogy a zsidó temető területére a férfiak fedett fejjel, a nők fedett vállal lépjenek be!

Sétáink a Kulturális Örökség Napjaira

szeptember 16. (szombat)

10.00
Temető mint szoborpark
A sírkertben bolyongva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy különleges szoborparkban sétálnánk, ahol neves szobrászaink alkotásaival találkozhatunk. Sőt, több képzőművészünk nyughelyét saját alkotása díszíti, mint a Pásztor János sírján álló, csillagok felé vágyódó női alak. A szobrok gyakran történeteket is mesélnek, sétánkon a kővé vált oroszlán, a hátrahagyott kalap-kabát és egy párka titkaira is fény derül.

Kiegyezés – Deák Ferenc és nemzedéke
A deáki generáció tevékenysége az újkori magyar történelem egyik politikusi csúcsteljesítménye. A nemzedék tagjai személyükben testesítik meg a reformkor szellemiségét, 1848 forradalmát, a passzív ellenállást és a kiegyezés előkészítését, majd a törvény végrehajtását, így méltó reprezentánsai a század előremutató törekvéseinek.

Akiket feledésre ítéltek
Emlékezzünk meg közösen azokról, akiket évtizedekig elfeledésre kárhoztattak, elrejtve az Új Köztemető legtávolabbi zugában, a 301-es parcellában! Fedezzük fel együtt azt a kort, amelyben ezek az ember éltek! Ismerjük meg azt a kálváriát, amelyen emelt fővel haladtak végig a bitófa árnyékába!

12.00
Művészparcella
A Művészparcella a temető egyik legkülönlegesebb része. A terület elnevezésével ellentétben nemcsak képzőművészek, színészek, írók és zenészek nyugszanak itt, hanem neves sportolók, politikusok, orvosok is. Elsétálunk Munkácsy Mihály, Radnóti Miklós és Jókainé Laborfalvi Róza síremlékéhez. Kiderül, ki vett részt a Titanic utasainak mentésében, és mi a közös Vörösmartyban és a zserbó-szeletben.

Múzsák, sorsformáló asszonyok
Ihletet adó nők nem szokványos szerepben.

14.00
„A Párttal, a néppel…” – a szocializmus halottkultusza
A Kádár-korszak egyik kiemelt kultuszhelye volt a Fiumei úti temető, itt épült fel a Munkásmozgalmi Panteon. Sétánkon kiderül, miként kapcsolódott össze a jakobinus mozgalom és a szocializmus? Hogyan került József Attila a munkásmozgalom nagyjai közé? Sétánk során feltárulnak a Munkásmozgalmi Panteon zárt kapui és az is kiderül, hogy miért nem ide temették el Kádár Jánost?

1848/49 emlékezete
A séta során olyan jeles személyek sírjai tekinthetőek meg, akik fontos szerepet játszottak az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. A látogató felkeresheti a márciusi ifjak, a Batthyány-kormány tagjainak, a szabadságharc hadvezéreinek itt található nyughelyeit. Érdekességként aradi vértanú-özvegyek, gyerek és női katonák, de a szabadságharcban a magyarok oldalán küzdő külföldi, vagy éppen az ellenséges haderő tagjainak egyes sírjait is megtekintheti az érdeklődő.

16.00
„Kalandor politikusok”
Történetek a modern magyar és világtörténelem alakításában aktív emberekről, akiken keresztül ablak nyílt a világpolitikára, és a világ is jobban megismerhette a magyarokat. Elhivatottságuk, világszemléletük és sorsuk olykor távoli országokba, olykor hosszú idő után is haza sodorta őket. Magyar emigránsok, utazó agitátorok és viszontagságokat vállaló, konok harcosok-tollforgatók főszerepben.

Katonák a Fiumei úti temetőben
A tematikus útvonal az előző évszázad – itt található – legismertebb katonasírjait mutatja be. A séta keretében a látogató felkeresheti több jelentős magyar tábornok, hadvezér és hadmérnök sírhelyét. Az útvonal szerves része az 52-es parcella, amely a Magyar Honvédség sajátjaként üzemel. Itt magas rangú katonatisztek, a legmagasabb katonai kitüntetésben részesültek, hősi halottak vagy éppen a közelmúlt katonai misszióinak áldozatai nyugszanak.

szeptember 17. (vasárnap)

10.00
Arany János 200
Ki nekünk a kétszáz éve született Arany János? A síremlékére napjainkban is hordott névtelen virágok, szalagok, a verseit megzenésítő rock-együttesek, a Wales-ben 2017-ben neki adományozott díszpolgári cím tanúsága szerint: szívünkben velünk élő, modern klasszikus. Kor- és eszmetársai, irodalmi örökösei sírjánál meg-megállva idézzük fel életútját és emlékét.

Temetőkert – séta családoknak
A temető titokzatos világa nemcsak a felnőttek számára rejt érdekességeket, történetei gyermekszemmel is megismerhetőek. Régi sírboltok díszítéseit, különleges szobrok jelentéseit fejtjük meg, miközben a változatos növényvilággal is megismerkedünk.

12.00
Szecesszió
„Új időknek új dalaival” újfajta stílus jelent meg a múlt századfordulón Budapest épületein, tárgyain, lakóinak életmódjában, viszonyában élethez-halálhoz – és a temetőművészethez. Mai, az akkorihoz sokban hasonlító korunkban értően csodálhatjuk a szecesszió emlékeit a városképben és a Fiumei Úti Sírkertben, olyan nagy alkotókat megidézve, mint Lechner Ödön, Pártos Gyula, Hegedűs Ármin, Gerle Lajos, Ligeti Miklós, Kőrösfői-Kriesch Aladár és sok más, a társművészetekben is jeleskedő kortársuk.

A nők helye a nemzet nagyjainak temetőjében
A nemzet nagy, jellemzően férfi halottai között először feleségeiknek jutott előkelő hely, sőt arra is akad példa, hogy a nagy emberek kultuszhelyét hitvesük hantja jelképezi a sírkertben. Saját jogukon a nyilvánosság előtt szereplő színésznők nyertek elsőként bebocsátást a nemzeti panteonba, ám a sírkertben számos, nem kevésbé kivételes sorsú nőtársuk között alusszák örök álmukat, akik a tudomány és a kultúra különböző területein alkottak maradandót vagy bátor kiállásukkal érdemelték ki az utókor tiszteletét. A séta során az ő emléküket is felelevenítjük.

14.00
Reformáció 500
„A megújulás lendülete” nemcsak a félévezredes protestantizmus idei emlékévének jelszava, hanem hitből fakadó jellemzője is nemzeti művelődésünk több nagy korszakának és szereplőjének. „Nyakas kálvinista” és Luther-rózsás evangélikus közösségépítők, szerelmes lelkészek, naponta idézett költők, bestseller-írók, színészek és tudósok, képzőművészek és honvédő katonák nyomában járjuk a Fiumei Úti Sírkert emlékeit.

Sír/Kert –a temető mint zöldövezet
A Fiumei úti temető sétányait száz éves fák szegélyezik, a történeti jelentőségű síremlékeket virágágyások díszítik. A sűrűn benőtt hátsó parcellák külön részt képeznek, gazdag növény- és állatviláguk egy erdő hangulatát keltik. Ebben a változatos zöldövezetben sétálva ismerkedünk meg a temető kertté alakításának történetével, megfejtjük a növények rejtett jelentéseit és megismerkedünk Arany János tölgyfáinak történetével is.

16.00
1956 áldozatai
A szocializmus eszméje önnön magasztalására grandiózus Panteont hozott létre, de a mauzóleum árnyékában rejlik egy másik parcella, kevésbé hivalkodó, kevésbé monumentális, de a maga egyszerűségében történelmünk kitörölhetetlen, komor mérföldköve. Itt, a 21-es parcellában nyugszanak azok, a kiknek vére megszentelte 56 forradalmát a harcok tevőleges, vagy szenvedő résztvevőiként. Őket a rendszer feledésre ítélte, akiknek viszont vér tapadt a kezéhez, a marxizmus mártírjai lettek. De valójában ki az ÁLDOZAT? Sétánk során ezen emberek történetei révén próbálunk erre fényt deríteni.

Petőfitől Ganzig. Séta a falsírboltok mentén
A 19. század második felének pesti polgári világa elevenedik meg a Fiumei úti temető falsírbolt együttesének tükrén. A századfordulóig legrangosabb sírhelyeknek helyet adó építmény kialakítása már az 1850-es évek elején megkezdődött. Az elmúlt másfél évszázad viharait átvészelő kriptasor, ma a temető legrégebbi, nagyrészt eredeti állapotában megmaradt része, mely egyedülálló nem csak hazánkban, de méltán megállja helyét Európa funerális építészeti örökségében.

szeptember 17. (vasárnap)

10.00; 12.00; 14.00 és 16.00

Az örökkévalóság háza
Az európai és a magyarországi zsidó emancipációnak, és különösen az Osztrák-Magyar Monarchia társadalom- és gazdaságtörténetének gazdag „olvasókönyve” a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető. A különleges hangulatú, műemlékileg védett temetőt vezetett séták keretében mutatjuk be a Kulturális Örökség Napjain ide látogató érdeklődőknek.

További részletek

2017. szeptember 09.